vlagyimir putyin

További lépéseket mérlegel a NATO

Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.

Élő adásban kezdték ki Orbán politikáját

Magyarország gazdaságpolitikájáról is szó esett hétfő délután a CNBC gazdasági tévécsatorna műsorában. Élőben jelentkezett be Párizsból a műsorvezető, akinek a kérdéseire Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt. Visszautasította azokat a véleményeket, miszerint a magyar gazdaságpolitika a putyini politikához hasonlítana.

Barroso kimondta: Putyinnak egész Ukrajnára fáj a foga

Nincs szükség orosz válaszlépésekre, de az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetõintézkedéseinek következményei lehetnek a nyugati cégek részvételére az orosz energetikai projektekben - jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban kirótt nyugati szankciók kapcsán. Közben az ideiglenes ukrán államfõ elismerte, hogy a kormány nem ura a donyecki helyzetnek, illetve bejelentette, hogy teljes készültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Putyin doktorija is intő jel lehet a világ számára

Az európai energiaunió megteremtéséről és az orosz gázmonopólium megtörésének szükségességéről ír a Financial Times európai kiadásának keddi számában Donald Tusk lengyel miniszterelnök. E közben Ed Davey brit energiaügyi miniszter a The Times-nak úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot meg kell akadályozni abban, hogy hatalmas energiahordozó-készleteinek felhasználásával "túszul ejtse" a világot.

Putyin nem veszi komolyan a Nyugatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nem veszi komolyan a nyugati szankciófenyegetéseket, Ukrajnával kapcsolatos taktikája azonban súlyos kockázatokkal jár - állapította meg a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője.

Pattanásig feszült az orosz-ukrán helyzet

Folyamatosan érkeznek a hírek az orosz-ukrán gázhelyzetről. A Kreml már egy-két "gáztöltényt" ki is lőtt Ukrajnára, de a jelek szerint hamarosan a "gázágyú" is elsülhet. A héten már Putyin arra figyelmeztetett, hogy leállhatnak a nyugati szállítások. Ukrajna több mint 2 milliárd dolláros gázszámlával tartozik Oroszországnak. Moszkvának vagy kezd elfogyni a türelme, vagy politikai hasznot remél a gázfegyver bevetésétől.

Most nem kapott újabb szankciókat a nyakába Moszkva

Nem fogadtak el újabb gazdasági büntetõintézkedéseket Oroszország ellen a világ vezető ipari országait tömörítő G7 csoport tagjai csütörtöki washingtoni tanácskozásukon, de a szankciók újabb körének lehetőségére figyelmeztették Moszkvát. Közben Putyin fenyegető levelet írt, amelyben az európai gázszállításokban bekövetkező esetleges zavarokra hívta fel a figyelmet.

Tovább ütik a forintot

Egész nap szûk sávban ingadozott a forint árfolyama, az euróval szembeni jegyzések a 310-es szint körül jártak. A befektetők a Fed este 7-kor érkező bejelentésére vártak, rögtön ezt követően közel egy egységgel gyengült a forint euróval szemben számított árfolyama.

Nem akarja feldarabolni Ukrajnát Putyin!

"Baráti" Ukrajnáról és Ukrajna további "feldarabolásának" elkerüléséről beszélt ma az orosz parlament összevont ülésén felszólalva Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely kifejezésre a részvényindexek kilőttek és a devizapiacokon is a kockázati étvágy azonnali javulásának jelei mutatkoztak. A mozgásokat feltehetően orosz-ukrán katonai összecsapással kapcsolatos félelmek enyhülése indította el. Az orosz elnök egyúttal be is terjesztette a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződést.

Krím biztosan elszakad - Putyin aggódik

Folyamatosan nőtt a piaci és diplomáciai feszültség a mai krím-félszigeti népszavazás előtt amellett is, hogy az eredményt szinten borítékolni lehetett. Vasárnap esti részeredmény szerint egyébként a népszavazásra jogosultak szinte teljes egésze az Ukrajnától való elszakadásra voksolt, így a félsziget parlamentje már hétfőn kezdeményezi az Oroszországhoz való csatlakozást, amely gyorsan megtörténhet. Mostantól a fő kérdés az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím-félsziget megszerzésével, vagy Kelet-Ukrajna oroszok lakta területei is célponttá válnak, az ottani oroszokat ért inzultusokra hivatkozva. Más területek elszakadási törekvéseit fékezheti, hogy a mai népszavazás eredményét sem ismerik el a nyugati hatalmak, illetve kemény politikai és pénzügyi szankciókat léptethetnek életbe már jövő hét elején. A mai népszavazás üzenete mindenesetre egyértelmű: megbomlott Ukrajna területi egysége.

Nagyon veszélyes pontjához ért a konfliktus

A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.

NATO-orosz találkozó lesz ma

Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.

Fontosabb részletek

• Kedd hajnalra nyilvánvalóvá vált, hogy a hétfõ délutáni orosz ultimátum nem volt valós
• Vlagyimir Putyin elnök kedd reggel azt is közölte, hogy visszavonja az orosz egységeket a nyugati határ mellõl (nem a Krím-félszigetrõl)
• Az Európai Unió és az Egyesült Államok is célzott szankciókat helyezett kilátásba hétfõ éjszaka
• Erre a szóbeli fenyegetések szerint kemény gazdasági válaszokat adna Moszkva
• A következõ napok a konfliktus tárgyalásos rendezésérõl (annak kísérletérõl) szólnak
• Közben Kijevben elindultak a hivatalos IMF-tárgyalások egy mentõcsomagról
• Az ukrán parlament pedig elfogadott egy határozatot egy kis EU-mentõcsomag befogadásáról
• A halmozódó ukrán gáztartozások és a gazdasági nyomásgyakorlás miatt 50%-kal megemelte a Gazprom az ukránoknak szállítandó gáz árát (a decemberi kedvezményes árhoz képest)
• A Gazprom közben azzal is fenyegetett, hogy kész átirányítani Európa helyett az ázsiai régióba a Nyugat-Szibériában kitermelt gázt

Elmaradt az orosz csapás

Hétfõ délutánra pattanásig feszült helyzet alakult ki a hétvégi orosz-ukrán konfliktus után. Az Interfax beszámolója szerint az oroszok hétfõn gyakorlatilag ultimátumot adtak az ukrán erõknek kedd hajnalig, Oroszország azonban cáfolta a hírt. Közben a nyugati hatalmak minden fronton támogatásukról biztosították Ukrajnát, Kína pedig az oroszok oldalára állt. Az ukrán miniszterelnök komoly megszorítást jelentett be.

Fontosabb részletek

• Putyin megkapta szombaton az ukrajnai katonai beavatkozásra az engedélyt az orosz parlamenttõl
• A hivatkozási alap az, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmére kell kelni
• Erre az ideiglenes ukrán államfõ elrendelte az ukrán haderõ riadókészültségbe helyezését
• Éles hangú üzenetek sorát küldték a G-7 országok vezetõi Moszkva felé, de mindenki egyúttal nyugalomra int és a tárgyalásos utat részesíti elõnyben
• A G-7 országok mellett a NATO is Ukrajna mellett áll
• A katonai konfliktus nem elhanyagolható esélyére erõteljes negatív pénz –és tõkepiaci reakciók mutatkoztak hétfõ délelõtt
• Az orosz tõzsde 10%-ot zuhant, a rubel a rendkívüli jegybanki kamatemelés ellenére is történelmi mélypontra esett
• A forint is erõteljesen megérezte az orosz-ukrán válságot, kétéves mélypontja közelébe esett

Mégis van mellékszála a paksi gigaüzletnek - Itt a videófelvétel! (2.)

Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester szerint a kormány konkrét vételi ajánlatot tett múlt héten Oroszországban a Dunaferr-re - tudósítanak dunaújvárosi lapok. Februárban fog azonban eldőlni, hogy valós fordulattal állunk-e szemben a Dunaferr megvásárlásának ügyében.

Időközben előkerült az eredeti videófelvétel, hallgasson bele!

10 milliárd eurós megállapodás Orbán és Putyin között

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Oroszországba utazott, ahol többek között Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A legnagyobb várakozás a nukleáris együttműködést előzte meg és kedd délutánra ki is derült, hogy a két fél megállapodott a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Ennek keretében atomerőművi energiablokkok megépítéséről is megállapodtak, vagyis Oroszország végezheti a paksi atomerőmű bővítését.

Fontosabb részletek

• Megszületett a megállapodás Magyarország és Oroszország között a nukleáris együttmûködésrõl
• Oroszország 10 milliárd eurós hitelt nyújt Magyarországnak
• A két paksi atomerõmûvi blokkot az oroszok építhetik
• Új hosszú távú gázszerzõdés is születik a felek között

Összeomlott az ukrán csődkockázat a moszkvai bevásárlás hírére

Rendkívüli nagy, kedvező irányú piaci mozgásokat váltott ki az a tegnap délután bejelentett orosz-ukrán megállapodás, amelynek keretében a "nagytestvér" az eddiginél jóval olcsóbb gázzal, illetve nagy összegű államkötvény-vásárlással segíti Ukrajnát. Noha a megállapodás minden részlete továbbra sem tiszta, a piacok megelőlegezték a fizetőképességgel kapcsolatos bizalmat Ukrajnának, ezzel párhuzamosan viszont még inkább feltüzelték az események azon tüntetők tízezereit, akik Kijev központjában hetek óta az ország Nyugat felé való orientációját követelték. A megállapodás kapcsán az amerikai és német vezetés is hallatta hangját.

Itt a hatalmas orosz-ukrán megállapodás!

A mai moszkvai tárgyalásokon egy cselekvési tervet fogadott el az orosz és az ukrán vezetés, amelynek részeként idén és jövőre megszűnnek a két ország kereskedelmében lévő korlátozások - többek között ezt jelentették be a felek a ma délutáni sajtótájékoztatón. Az oroszok emellett olcsóbban adnák a gázt és 15 millárd dollárért vennének ukrán értékpapírt, hogy ezzel is segítsék az ukránokat.

Putyin szembeszállna Obamával? (3.)

Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20 csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón közölte, hogy segíteni fogja Szíriát, amennyiben rakétatámadást indítanak a közel-keleti ország ellen - tudósít a Reuters. Arról is beszámolt, hogy Oroszország jelenleg is segíti Szíriát fegyverszállítmányokkal. Putyin után Barack Obama állt ki a nyilvánosság elé, és közölte: azon lesz, hogy meggyőzze a vezető döntéshozókat a korlátozott katonai beavatkozásról Szíriával szemben. Az elnök ugyanakkor arról nem nyilatkozott, hogy a támogatás hiányában is meglépnék-e a katonai akciókat.